A hajdúböszörményi Partos-rét elnevezésű nádas és tőle pár száz méterre található Nagy-nyerges szintén javarészt nádas és a hozzátartozó széles gyepszegély 2004 óta természetvédelmi oltalom alatt áll közel 80 hektár területen. Ezek a hajdan a hajdúhadházi határ vizes élőhelyei voltak, ma pedig a közvetlen mellettük elhaladó Vidi-ér vízfolyás vészvíztározói. A Nagy-nyerges rét a fölé magasodó, azonos nevű kunhalomról kapta nevét.

Mindkét terület az évszázadokkal ezelőtti katonai összeírások térképei szerint az év nagy részében vízzel borított helyek voltak, amely viszonyok mára gyökeresen átalakultak. Így az említett érben is a legtöbbször csak csordogál a víz, de az egykori vízbőség már a múlté. Legutóbb a 2006. és 2011. évi belvizes időszakban volt jelentősebb vízborítás a két területen, amikor a feketenyakú vöcskök (Podiceps nigricollis), fattyúszerkők (Chlidonias hybrida) kisebb telepekben fészkeltek a vízzel borított nádasban.  Továbbá otthont adott a vizesélőhely a barna réti héjának (Circus aeruginosus), bölömbikának (Botaurus stellaris), a nagy kócsagnak (Egretta alba) és a cigány récének (Aythya nyroca) is. Ezeknek a madaraknak az újbóli előfordulására csak egy következő csapadékban bővelkedő esztendőben reménykedhetünk. A nagy-nyergesi réten a kutatásaink során előkerült a Berni egyezmény által is oltalmazott, védett lepkefajunk, a nagy tűzlepke (Lycaena dispar). De számos szintén védett és veszélyeztetett kétéltűnek is a szaporodó helye. Továbbá a gyepek számos löszpuszta gyepekre jellemző növény termőhelyei.

A területeket a Cégényi út felől lehet megközelíteni, helyüket azok sarkain ovális tábla jelöli ki (a Partos-rét nem látogatható, kerítéssel körbe vett magánterület).