Zöld Kör

A Föld Barátai Magyarország tagja

MEGHÍVÓ Fotókiállításra - 30 évvel Csernobil után

atomkepA tárlat megtekinthető: 2016. március 29 - április 10. között (megnyitó 29-én 17 órától).

Helyszín: Kertész László Városi Könyvtár (Hajdúböszörmény, Bocskai tér 2.)

A tárlatot megnyitja Molnár Antal, a Zöld Kör elnöke.

A megnyitót követően a témával kapcsolatos filmvetítésre és előadásra is sor kerül.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

 

RALTOR

 

A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A vizsgálat kiderítette, hogy a katasztrófát a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. A személyzet azt akarta kipróbálni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a pót hűtőrendszer átmeneti üzemeltetésére, amíg a dízelgenerátorok működésbe lépnek. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint a balesetnek 56 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, ennek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben, s orvosi vélemény szerint a katasztrófát követő 70 évben még 40 ezer haláleset várható. Magyarországot - az időjárási viszonyok miatt - két hullámban érte enyhe-közepesnek minősített radioaktív szennyezés. A legszennyezettebb terület Budapest volt, a fővárosinál kisebb szennyezést mutattak ki a Dunántúlon és Észak-Magyarországon. Az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete rádöbbentette az emberiséget arra, hogy a nukleáris energia beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik.

A történetnek sajnos nincs vége. Miközben a baleset hatásai máig érezhetők, a veszély nem múlt el. Ukrajnában, négy erőműben 15 atomreaktor üzemel. A legtöbbjük eredetileg tervezett élettartama napjainkban jár le, és mindet meg kívánja hosszabbítani az ukrán kormány, hogy tovább működjenek. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Bankfigyelő Hálózat más úton keresné a megoldást. Ukrajnában használják fel az egyik legpazarolóbb módon az áramot Európában. Az energiahatékonyság növelésével és a megújuló energiaforrások felhasználásával ki lehetne váltani az atomerőműveket. A Magyar Természetvédők Szövetsége aktivistái tavaly a baleset 29. évfordulóján jártak a helyszínen. Az út során jártak a csernobili lezárt övezetben, Európa legnagyobb atomerőművében Zaporizzsjában, és eljutottunk az egyetlen sugárbetegségekre specializálódott kórházba is. Az évforduló kapcsán Böszörményből induló kiállítás az ott készült fotókon keresztül mutatja be a balesetet és a mai ukrajnai helyzetet.