A Zöld Kör, mint környezetvédelemmel foglalkozó közhasznú szervezet a debreceni Déli Ipari Parkba tervezett akkumulátorgyártó üzem környezetvédelmi engedélyezési eljárásához, a közigazgatási eljárásokról szóló törvény rendelkezése alapján ügyfélként egy beadványt nyújtott be a mai napon. Az egyesület önkéntes szakértői által összeállított beadvány több észrevételt és javaslatot fogalmaz meg az utóbbi hetekben nagy vihart kavart beruházáshoz kapcsolódó környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása kapcsán.
Annak tárgyában, hogy „kell-e vagy sem az akkumulátorgyár?” ez egyesület a beadványban óvatosságból nem foglalt állást, amely az engedélyeztetési eljárás szempontjából egyébként mellékes is.
A kínai érdekeltségű CATL cég tervezett akkumulátorgyárának méretéről egymástól eltérő adatok jelentek meg a környezeti hatástanulmányban, a biztonsági jelentésben és a sajtóban a kiépítési ütemtől függően. A környezeti hatástanulmányban vázolt technológia, helyszínrajz, anyag és energiafelhasználás, valamint szennyezőanyag kibocsátás tekintetében egy 40 GWh kapacitású üzemre vonatkoznak. A jelenlegi beépíteni tervezett terület kiterjedése a helyszínrajzok alapján hozzávetőleg 60 hektárra tehető, míg korábbi bejelentések 200 hektáros területről szóltak. Ezt erősítette meg több a CATL által és a hazai kormányzat által kommunikált és a sajtóban megjelent bejelentés, amelyek szintén nagyobb volumenre - 221 hektár területen megvalósuló 100 GWh kapacitásra - vonatkoztak.
Ezért az egyesület javaslata szerint a jelenlegi eljárás során is célszerű lenne a tervezett teljes kapacitásnak megfelelő hatástanulmány szerint lefolytatni az eljárást (ha több fázisban is tervezi a beruházó a megvalósítást, már az első szakaszban megvizsgálva annak teljes egészére vonatkozó környezeti és egyéb hatásait)! Továbbá érdemesnek tartja felvetni a kérdést a Kör arra vonatkozóan is, hogy készült-e összesített elemzés a Déli Ipari Park minden már működő, valamint építés alatt álló és tervezett létesítményének összeadódó hatásairól (levegő, víz és talaj szennyezést és terhelését okozó anyagok, zajterhelés; továbbá víz, gáz és villamosenergia igény)?
A levegőminőségre gyakorolt hatásoknál érdemes megjegyezni, hogy az első ütemben tervezett fejlesztés 49 szennyező pontforrással (kürtővel vagy kéménnyel) számol, amelyek között a legmagasabb egy a talajszinttől számítva 27 méter magasságú kémény. Ezek a pontforrások összesen 1,5 millió m3 vízgőzt és többé-kevésbé szennyezett gáznemű anyagot bocsát ki óránként! A hatástanulmányban ezen anyagok kapcsán az egyesület hiányosnak találta az eljáráshoz benyújtott dokumentumban a kibocsátásra kerülő vízpára összetételének pontosítását. Továbbá annak részletezését, hogy azok tartalmazhatnak-e az üzemeltetés során károsanyagokat (pl. az üzemben használt oldószereket). Ugyancsak hiányosnak találták a kibocsátott gáznemű anyagok terjedésének modellezését, valamint azok környezeti hatásait. Javaslatként pedig megfogalmazták a hősziget hatás és az energiafelhasználás csökkentése érdekében a zöldtetők alkalmazásának lehetőségét.
A vízfelhasználás és a vízminőségre gyakorolt hatás elemzésénél - mindazon túl, hogy nagy mennyiségű tiszta vizet igényel a technológia – környezetvédelmi szempontból legalább ennyire lényeges momentum, hogy a felhasznált víz közel 85 %-a párolgási veszteségként előbb vagy utóbb a légkörbe távozik. Ez esetenként komoly mennyiségű ködpáraként jelentkezhet a leendő gyár környékén, akár a közeli nemzetközi repülőtér működését is befolyásolva. De ugyancsak elgondolkodtató az a rendelkezésre álló adatokból számított a adat, amely az első ütemben tervezett 550 000 m2 épület és egyéb burkolt felülettel számol és így egy esetlegesen, alkalmanként előforduló villámárvíz esetén akár 7300 m3 lezúduló nagycsapadék elvezetésére vagy egyéb hasznosítására vonatkozik – ugyanis a hatástanulmány ezzel és annak hatásaival nem kalkulál (pl. szennyező anyagok, oldószerek bemosódása a környező földterületekre, felszín alatti vizekbe). Mint ahogy azzal sem, hogy a gyárépítéshez kiszemelt terület eleve mélyfekvésű.
A tervezett beruházás élővilágra és a mezőgazdaságra gyakorolt hatásánál a CATL cég által megrendelt tanulmány az egyesület szakértői szerint alapvető csúsztatásokat tartalmaz. A tanulmány ugyanis úgy fogalmaz, hogy az üzem és annak építése nem okoz kárt, illetve nem befolyásolja negatív értelemben a terület élővilágát. Az egyesület nem tartja elégségesnek a tanulmányban leírt két, március közepére datált területbejárásra szánt kutatónapot, hiszen a növény- és állatvilág teljes spektruma ekkor nehezen tanulmányozható teljeskörűen (pl. a vonuló fészkelő madarak egy jelentős része ekkor még nem tartózkodik hazánkban). Ezért a beadvány javaslatot fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy szükséges egy teljes tavasztól-őszig terjedő időszakban pótlólagosan elvégezni, illetve elvégeztetni e tárgyban a kutatást. Amelyet az is indokol, hogy a célterület nagy része az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozott a közelmúltig, azaz ökológia folyosóként számontartott terület volt egészen 2022. május 5-ig. Ugyanis ettől a határnaptól az Agrárminisztérium módosította a terület besorolását – vélhetően a beruházással összefüggően –, csereterület kijelölésével.
Továbbá nem határoz meg a vizsgálati anyag olyan zónát, azaz a gyár területén kívül eső hatásterülete(ke)t, amelyen mezőgazdasági tevékenység nem javasolt. Ennek pótlása ugyanakkor célszerű a környező területek agrárjellegéből adódóan!
A Zöld Kör beadványának, a haváriával kapcsolatos utolsó fejezetében kéri a hatóságot, hogy a hatástanulmányt készítő cég felszín alatti vizek monitoringozására javasolt egy tucatnyi, a gyárterületen belüli kialakítani kívánt monitoringkutak mellé még legalább 6-8 további monitoringkút létesítését is írja elő a gyáron kívülre a talajvíz áramlási irányának megfelelően. Végezetül hiányosságként került megemlítésre a beadványban, hogy a tanulmány nem tartalmaz változatokat a szennyezésterjedés csökkentésére, amellyel kapcsolatban az alábbiakat javasolja az egyesület: az üzem méretével arányos, azt minden irányból körbevevő, többszintű (vegyes faji összetételű, zárt lombkorona szintet, cserjeszintet és aljnövényzetet magába foglaló) véderdő kialakítása, valamint szigetelő és zajvédő falak felhúzása a lakott területek irányába.
A Zöld Kör környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó beadványa teljes terjedelemben:
Bővebben a Kormányhivatal oldalán elérhető anyagok a környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan:
