Zöld Kör

A Föld Barátai Magyarország tagja

Légy tudatos nebuló!

altSúlyos terhet cipel, ki iskolába jár.

Hiszen az iskolakezdés költséges időszaka egy család életének. Pláne, ha azt is számításba vesszük, micsoda pazarlásra, környezetkárosításra nevelik a gyerekeket az évente újuló tanszerek vásárlásának biztatásával.

Iskolakezdés, másképp

Augusztus végén tucatszámra vesszük a szemetet. A papírboltok, bevásárlóközpontok minden évben új stílust dobnak piacra a színes, mintás, zenélős kacatokból. Az vevőnek szinte nyála csordul a mázosan fénylő radíroktól, a nyalókára emlékeztető csomózható ceruzáktól és világító, illatos tollaktól. Akinek nincs pénze ezekre, az olcsó, távol-keleti áruk felé fordul.

Hogyan is van ez?

Az iskola komoly kötelezettségekkel jár. Járni kell oda, meg ülni az órákon, és csinálni, amit mondanak… Ugyanakkor, elviekben az iskolában nevelnek.

Mire?

Hááát...például hejesírásra, hogy 2x2 néha 5, meg arra, hogy mi Budapest fővárosa...

Korunk egyik legaggasztóbb kérdése: hová tartunk? Meddig élősködünk Földünk véges készletein, mikor ébredünk rá végre, hogy fenntarthatatlan módon élünk? Hol van a jövő nemzedék, akitől mindig a csodát várjuk? Az iskolapadban. Ki tanítja őket környezettudatosságra? A környezetismeret tanár? Nyilván nem elsődleges feladata, viszont az is kérdéses, hogy miért kell az üvegházhatás fogalmát bekeretezni a kétszer csomagolt, minden évben új kiadást megélő tankönyvben, holott a gyakorlatban nem támogatják a környezettudatosságra nevelést. alt

Hazánkban millió akadályba ütközik az, aki otthonában megújuló energiaforrásokat kíván használni. Nincs királyi út azok számára, akik önfenntartó életmódot választanak. A sok kicsi viszont többet nyom a mérlegen, és ezek a kicsik mind-mind az iskolapadokat koptatják. altNem vitatom, ma már sok tanár hívja fel a figyelmet a papírtakarékosságra és a legtöbb diák tisztában van a környezetvédelem alaplépéseivel, de a tudatosságból sosem elég! Teret kell engedni annak, hogy folyamatosan formálódjon a fiatalokban, hogy időről időre új megoldások szülessenek. Ott a lehetőség, hogy az iskolások egy része ingyen, könyvtáron keresztül jut hozzá a tankönyvekhez. A következő fokozat az lehetne, hogy arra ösztönözzék a diákokat, akinek be kell szerezni, a felette járóktól kérje el azokat.

Ugyanakkor, van egy másik szempont is: az egészség. Az írószerek többsége műanyagból készül. A színes, szagos radírok, a mesefigurás tolltartók, iskolatáskák és tornazsákok alapanyaga PVC, melynek újrahasznosítása Magyarországon egyelőre még nem megoldott, önmagától nem bomlik le, ráadásul rákkeltő anyagokat tartalmaz, melyek kioldódva különösen veszélyesek lehetnek az emberre, főleg a gyerekekre nézve. Ezért nagyon fontos szempont lenne a környezetbarát anyagból készült, illetve újrahasznosított termékek megvásárlása.

Egy kis fantázia

Egy kis fantáziával viszont gyakorlatilag minden tanszer költsége megúszható. Újak helyett el lehet kérni a felsőbbévesek tankönyveit, műanyag dosszié helyett, otthon talált kartondobozból egyedi dossziét lehet készíteni. PVC helyett használt ruhából varrhatunk magunknak tolltartót és még stílust is teremtünk, olyan cuccaink lesznek, mint senki másnak az osztályban.

Először is tehát kezdjünk el arra törekedni, hogy azokat a műanyag termékeket, melyeket helyettesíteni lehet természetes anyagból készültekkel (gyakorlatilag szinte mindent), hanyagoljuk.

Aztán, erre biztassuk ismerőseinket, barátainkat is.
Egyesületünk környezeti nevelő munkája is hatékonyabban érvényesül, mikor a diák szemében példaképnek számító tanárnéni és tanárbácsi a környezetvédelem eszméivel összhangban oktat.
Akit bővebben érdekel a tanszerek egészségre gyakorolt hatása, keresse fel a Tudatos Vásárlók Egyesülete honlapját, s aki ötleteket kíván meríteni, megteheti például a HuMuSz honlapján, vagy legközelebbi gyerek ismerősénél.

Hozzászólnál? Megteheted a fórumban!